De legalábbis zavarodott, kétségbeesett, nyugtalan…
Kisbabáról álmodoztál… Számtalanszor elképzelted, milyen lesz majd szülőnek lenni. Nem volt nálad boldogabb, mikor megtudtad, hamarosan megérkezik hozzád ő. De a születés után sokszor rontott rád a bizonytalanság:
„Tényleg EZT akartam?” „Anyának lenni tényleg ILYEN?”
Tudtad, hogy az anyaság nehéz, de azt nem, hogy egy kisbaba ennyire “máshogy” működik – máshogy, mint bármi más, amivel korábban dolgod volt…
És úgy érezted, hiányoznak belőled azok a bizonyos anyai ösztönök: mert a babádnak nem számít, hogy te egyébként mennyi mindent tudsz elintézni, felügyelni, megoldani – a babádnak valami másra van szüksége.
Ha úgy érzed, szeretnél megérkezni az anyaságba – puhán, kényelmesen, magabiztosan. Akkor nálam jó helyen jársz: figyelj!
A legnagyobb segítséged anyaként: te magad vagy.
Először is: te jól szereted önmagad? Emlékszel, milyen volt a suliban bizonyos kérdésekre csak félig-meddig jelentkezni? Lélekben most te is pont így bizonytalankodsz erre a kérdésre? Nem vagy egyedül. De mégis, hogy jön ez ide?
Ha megtanulod jól szeretni önmagadat, azaz rendszeresen és őszintén kapcsolódni önmagaddal, akkor meg fogsz tanulni kapcsolódni a gyermekeddel is. Ez segít majd elindítani benned azt az ösztönös működést, amire támaszkodni tudsz az adott gondozási vagy nevelési helyzetben – legyen az bár kényelmesek vagy kényelmetlenek számodra és a gyermeked számára. Megtanulod érezni azt, hogy mire van éppen szükségetek. Neked és neki.
A Lassú gyermekkor – slow parenting a hétköznapi gyakorlatban című kalauzaimban elvezetlek téged a benned élő, magabiztos édesanyáig. Aki tud jelen lenni, tud figyelni, tud kapcsolódni. Személyes történeteken és felismeréseken keresztül, sok életszerű példával és gyakorlattal segítelek ebben. Az e-bookomat ráadásul nem csak PDF-ként olvashatod, hanem hanganyag formájában is elérhetővé tettem, hogy még kényelmesebb legyen kapcsolódnunk.
